Az intézmény az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként a közművelődés egészét áttekintő és annak fejlődését segítő szervezet.
Mai elnevezésében jogutódja az 1992-ben újjászerveződő Országos Közművelődési Központnak, közvetetten utódja az 1957-1986-ig működő Népművelési Intézetnek, 1951-57-ig a Népművészeti Intézetnek, 1946-51-ig a Szabadszínjátszók Országos Szövetségének. Szellemi utódja továbbá az 1946-48-ig működött Magyar Népi Művelődési Intézetnek. Tevékenysége 2007-ben a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egészült ki. Így mai elnevezése: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus.
Alapító Okirata szerinti feladata a kulturális értékek megőrzése és közvetítése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, kutatási, kutatásszervezési tevékenység végzése, oktatási és oktatásszervezési, valamint regionális közkulturális feladatok ellátása, szakkönyvtár és országos információs rendszer működtetése, dokumentáció és adatbázis kezelése.
A vizuális kultúra fejlesztése és az alkotói tevékenység támogatása érdekében a képzőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti területen szakvéleményező, pályázatlebonyolító feladatok teljesítése és kortárs művészeti dokumentációs és kutatói tevékenység ellátása.




"Ha a települések kulturális eseménynaptárjait nézzük, a községeket bemutató honlapokat böngésszük, fel kell tűnjön, milyen jelentős helyet foglalnak el a falvaink életében a falunapok." – írja bevezetőjében a könyv szerzője, G. Furulyás Katalin, aki aktuális, fontos és érdekes témát választott, amikor Falunapok címmel megjelentette legújabb kötetét. A könyv eredménye "Az ünneplési szokások változása, a falunapok vizsgálata" munkacímű kutatásnak, amely több szakaszban folyt a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kutatási Igazgatóságán 2004 és 2009 között.


